A hajtótengely kialakítása
1 - Külső CV-csukló; 2 - Rögzítőgyűrű; 3 - Kötőszalag a védőburkolat rögzítéséhez; 4 - Védőburkolat; 5 - hajtótengely; 6 - Védőburkolat; 7 - A külső CV csukló háromlábú szerelvényének keresztdarabja; 8 - Rögzítőgyűrű; 9 - Tológyűrű; 10 - CV-csukló külső kapcsa; 11 - Rögzítőgyűrű; 12 - Rezgéscsillapító (rezgéscsillapító) jobb hajtótengely; 13 - Csavar belső hatszögletű rúdkulcshoz
A forgás átvitele a sebességváltó végső meghajtó differenciálművéről a hajtókerekekre két tömör kovácsolt acél hajtótengelyen keresztül történik. Mindkét hajtótengely külső vége a jármű hajtókerekeinek kerékagyainak bordáihoz illeszkedő bordákkal van ellátva. Egy nagy anyát használnak a tengely rögzítésére az agyhoz. A tengelyek belső végei is ferde tengelyekkel végződnek, amelyek a differenciálmű oldalfogaskerekeihez illeszkednek. A bal oldali tengely rövidebb, mint a jobb, a fő fogaskerék elhelyezkedésének a jármű hossztengelyéhez viszonyított aszimmetriája miatt. A jobboldal összetétele (hosszabb) egy rezgéscsillapítót tartalmaz, amely 105 mm távolságra van a belső CV-csukló védőburkolatának szélétől, és úgy van kialakítva, hogy csillapítsa a szerelvény forgása közbeni torziós rezgéseit. A hajtótengely kialakítása a mellékelt ábrán látható. A kovácsolás után a hajtótengelyeket speciális módon edzik, ami megnöveli a szilárdságot.
Mindegyik tengely mindkét végére azonos sebességű zsanérok vannak felszerelve (SHRUS). A csuklópántok biztosítják a hajtás stabilitását és egyenletes forgását a kerekek bármely szögében, az útfelület tehermentesítése miatt, valamint kanyarodás közben. A ketreces golyóscsapágy-szerelvényeket külső CV-csuklóként használják. A belső zsanérok háromlábú kialakításúak.